Über sieben Brücken musst du gehn...

"Manchmal geh ich meine Straßen ohne Blick,
manchmal wünsch ich mir mein Schaukelpferd zurück.
Manchmal bin ich ohne Rast und Ruh,
manchmal schließ ich alle Türen nach mir zu."

Néha körültekintés nélkül járom az utam,
néha visszakívánom a hintalovamat.
Néha nagyon nyugtalan vagyok,
néha az összes ajtót becsukom magam mögött.


"Manchmal ist mir kalt und manchmal heiß,
manchmal weiß ich nicht mehr, was ich weiß.
Manchmal bin ich schon am Morgen müd
und dann such ich Trost in einem Lied."

Néha fázom és néha melegem van,
néha már semmit sem tudok.
Néha már reggel fáradt vagyok
és akkor dalban keresem a vigaszt.


"Über sieben Brücken musst du gehn,
sieben dunkle Jahre überstehn,
sieben Mal wirst du die Asche sein,
aber einmal auch der helle Schein."

Hét hídon kell átmenned,
hét nehéz évet kell átvészelned,
hétszer válsz hamuvá,
de egyszer ragyogni is fogsz.


"Manchmal scheint die Uhr des Lebens still zu stehn,
manchmal scheint man immer nur im Kreis zu gehn.
Manchmal ist man wie vom Fernweh krank,
manchmal sitzt man still auf einer Bank."

Néha úgy tűnik, megáll az élet órája,
néha úgy tűnik, az ember mindig csak körbe-körbe jár.
Néha az ember betegesen vágyik távoli helyekre
és néha meg némán ül egy padon.


"Manchmal greift man nach der ganzen Welt,
manchmal meint man, dass der Glücksstern fällt.
Manchmal nimmt man, wo man lieber gibt,
manchmal hasst man das, was man doch liebt."

Néha az ember átöleli az egész világot,
néha úgy érzi, hogy a szerencsecsillaga lehull.
Néha onnan vesz el az ember, ahova szívesebben adna
és néha gyűlöli azt, amit mégis szeret.


"Über sieben Brücken musst du gehn,
sieben dunkle Jahre überstehn,
sieben Mal wirst du die Asche sein,
aber einmal auch der helle Schein."

Text: Helmut Richter
Musik: Karat
Ford.: Christi