Muskátli - Geranien

"...a fölnőttek ugyanis szeretik a számokat.
Ha egy új barátunkról beszélünk nekik,
sosem a lényeges dolgok felől kérdezősködnek.
Sosem azt kérdezik:
"Milyen a hangja?"
"Mik a kedves játékai?"
"Szokott-e lepkét gyűjteni?"
Ehelyett azt tudakolják:
"Hány éves?"
"Hány testvére van?"
"Hány kiló?"
"Mennyi jövedelme van a papájának?"
És csak ezek után vélik úgy,
hogy ismerik.
Ha azt mondjuk a fölnőtteknek:
"Láttam egy szép házat, rózsaszín téglából épült,
ablakában muskátli,
tetején galambok..." - sehogy sem
fogják tudni elképzelni ezt a házat.
Azt kell mondani nekik:
"Láttam egy százezer frankot érő házat."
Erre aztán fölkiáltanak:
"Ó, milyen szép!"

* Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg. Móra Ferenc Könyvkiadó. 1987 *



"Die großen Leute haben eine Vorliebe für Zahlen.
Wenn ihr ihnen von einem neuen Freund erzählt,
befragen sie euch nie über das Wesentliche.
Sie fragen euch nie:
Wie ist der Klang seiner Stimme?
Welche Spiele liebt er am meisten?
Sammelt er Schmetterlinge?
Sie fragen euch:
Wie alt ist er?
Wieviel Brüder hat er?
Wieviel wiegt er?
Wieviel verdient sein Vater?
Dann erst glauben sie, ihn zu kennen.
Wenn ihr zu den großen Leuten sagt:
Ich habe ein sehr schönes Haus mit roten Ziegeln gesehen,
mit Geranien in den Fenstern
und Tauben auf dem Dach...
dann sind sie nicht imstande, sich diesesHaus vorzustellen.
Man muss ihnen sagen:
ich habe ein Haus gesehen,
das hunderttausend Franken wert ist.
Dann schreien sie gleich: Ach, wie schön!

* Antoine de Saint-Exupéry: Der kleine Prinz. Verlag Volk und Welt Berlin. 1971. *