"Nem vagyok egy utazós.
Nemigen kerekedek fel,
nemigen megyek el hetekre, hónapokra.
Ha már, akkor csak ruccanok inkább.
Kinézek,
kipillantok,
kiszagolok,
és már iparkodom is haza."
* Bächer Iván: Ruccanások. Ulpius-Ház Könyvkiadó Budapest. 2007. *
"A vándor, akinek ép a teste és ép a lelke,
a hegyek közül érkezik...
Irigyen nézem, rossz lelkiismerettel."
"...nem ismerem azt a felemelő érzést,
amely elfogja a vándort,
mikor könnyű iszákkal hátán, bottal kezében,
szabadon bolyong a természetben,
hegycsúcsról tekint a völgybe,
lelke megtelik elragadtatással és hálaérzettel,
csapong és mászik,
könnyű lélekkel és poggyász nélkül."
* Márai Sándor: Kabala. Helikon Kiadó. 2006. *
"Az ifjúság álmodik,
és nem tud biztosat az évszakokról...
Az évet úgy látja,
mind négyfelvonásos színjátékot.
Mikor az ifjúság életérzése múlóban,
érzékenyen figyelni kezdünk a külső változásra:
novemberben nemcsak bőrünk érzékeny, hanem lelkünk is.
Valami történik, ami nyugtalanít:
A télbe úgy lépünk e napokban,
mintha egy komor mondakör valóságosan életre kelt volna.
A tél egyszerre mondakör és barlang,
kissé betegség és kissé városiasság...
van benne kamillatea és forralt bor,
s van benne fülledt és szorongó várakozás,
mintha magunkra maradtunk volna a világban,
egyedül sorsunkkal,
mely zúzmarás és komor."
* Márai Sándor: A négy évszak. Helikon Kiadó. 2000. *
Köszönet Juditnak,
hogy megszervezte e felejthetetlen kirándulást.
nemigen megyek el hetekre, hónapokra.
Ha már, akkor csak ruccanok inkább.
Kinézek,
kipillantok,
kiszagolok,
és már iparkodom is haza."
* Bächer Iván: Ruccanások. Ulpius-Ház Könyvkiadó Budapest. 2007. *
"A vándor, akinek ép a teste és ép a lelke,
a hegyek közül érkezik...
Irigyen nézem, rossz lelkiismerettel."
"...nem ismerem azt a felemelő érzést,
amely elfogja a vándort,
mikor könnyű iszákkal hátán, bottal kezében,
szabadon bolyong a természetben,
hegycsúcsról tekint a völgybe,
lelke megtelik elragadtatással és hálaérzettel,
csapong és mászik,
könnyű lélekkel és poggyász nélkül."
* Márai Sándor: Kabala. Helikon Kiadó. 2006. *
"Az ifjúság álmodik,
és nem tud biztosat az évszakokról...
Az évet úgy látja,
mind négyfelvonásos színjátékot.
Mikor az ifjúság életérzése múlóban,
érzékenyen figyelni kezdünk a külső változásra:
novemberben nemcsak bőrünk érzékeny, hanem lelkünk is.
Valami történik, ami nyugtalanít:
A télbe úgy lépünk e napokban,
mintha egy komor mondakör valóságosan életre kelt volna.
A tél egyszerre mondakör és barlang,
kissé betegség és kissé városiasság...
van benne kamillatea és forralt bor,
s van benne fülledt és szorongó várakozás,
mintha magunkra maradtunk volna a világban,
egyedül sorsunkkal,
mely zúzmarás és komor."
* Márai Sándor: A négy évszak. Helikon Kiadó. 2000. *
Köszönet Juditnak,
hogy megszervezte e felejthetetlen kirándulást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése