2010. december 29., szerda

5. Szent éjszaka - 5. Rauhnacht

"S azóta minden esztendőnek a vége felé
az Úristen emlékeztetni akarja az embereket arra,
hogy a gonoszság útja hova vezet,
s ezért ősszel a napok rövidülni kezdenek,



a sötétség minden este korábban szakad alá,
és minden reggel későbben távozik,
a hideg támad,
és befagynak a vizek,
és a sötétség uralma lassan elkezdi megfojtani a világot.



Mi emberek pedig megijedünk,
s eszünkbe jut mindaz a sok rossz,
amit elkövettünk az esztendő alatt,
és amikor eljön a legrövidebb nap,
és a Világosság angyala alászáll közénk jóságot keresni,
egyszerre mind meggyújtjuk a karácsonyfa gyertyáit,
hogy az Úristen, ha alátekint,
fényt lásson a földön,
s megbocsássa a bennünk levő jó miatt
a bennük levő rosszat."

* Wass Albert *



"Ein Rauch verweht,
Ein Wasser verrinnt,
Eine Zeit vergeht,
Eine neue beginnt."

* Joachim Ringelnatz *

2010. december 28., kedd

4. Szent éjszaka - 4. Rauhnacht


"Ilyenkor - így karácsony táján -
a magányos szobák még magányosabbak,
a régi puszták még csendesebbek,
de az emlékek élőbbek és kedvesebbek,
olyanok, mint az elmúlt idők és elmúlt barátok halk, puha ölelése.

Ilyenkor jólesik az elsüllyedt, öreg utakat megjárni,
a fiatalság ragyogó útjait,
a szelíd kalandok tiszta éjszakáit,
és látni az elment patakok ringató játékát a holdvilággal,
a szánkós utak alig pendülő éjszakáit,
a karácsonyfákat,
amelyek el nem múlnak soha,
és az álmokat,
amelyek az örökkévalóságból jöttek,
oda is szállnak vissza pihenni és boldognak lenni,
mint a szeretetben megfürdött emberi lélek.



És ilyenkor nem jut eszembe:
pénz, jólét, dicsőség, nyers vágy és elmúlt szerelem,
csak a múló élet apró örömei,
távoli nevetés a szívemben és emberek,
akik halkan járnak valahol a ködben,
csendesen szólnak az idő árnyékai mögött,
mégis őket hallom,
és nem a fájdalom ordítását, a dicsőség nyers kiáltását,
vagy a szerelem bódult és rekedt suttogását."

* Fekete István: Karácsony *




"Dein Heim kann dir die Welt ersetzen,
doch nie die Welt dein Heim."

* Aus Italien *

2010. december 27., hétfő

3. Szent éjszaka - 3. Rauhnacht


"Minden élet,
akár a hópehely:
távolról egyformának tűnik,
de rejtélyes erők
egyszerivé és megismételhetetlenné
formálják."

* Orhan Pamuk *



Jedes Leben
ist wie eine Schneeflocke:
aus der Ferne scheinen alle gleich,
aber rätselhafte Kräfte verleihen ihm
Einzigartigkeit und machen es unwiederholbar.

* Orhan Pamuk *
frei übersetzt von Christi


Häkelanleitungen: www.nadelspiel.com

2010. december 26., vasárnap

2. Szent éjszaka - 2. Rauhnacht


"A szenteste!
Karácsony!
Micsoda édes zengésű szavak!
Hogy megtelik a szív a rájuk való visszaemlékezésben!
Gyermekkoromra gondolok és arra a sok szép karácsonyestre,
amit családom körében eltöltöttem,
a viaszgyertyák fényére,
a kis csilingelő csengőre,
a fenyő pompás illatára,
boldog, gyermeki örömömre.
De más karácsonyesték emléke sem mosódhatik el emlékeimben,
olyanoké,
melyekből hiányzott minden vígság, boldogság,
de amelyek mégis -
mindennek dacára is,
megtartották varázslatos szépségüket."

* Karl May *



Heiligabend!
Weihnachten!
Was für lieblich klingende Worte!
Wie wird es einem bei der Erinnerung daran warm ums Herz!
Ich denke an meine Kindheit und an viele Weihnachtsabende,
die ich im Kreis meiner Familie verbracht habe,
an den Glanz der Stearinkerzen,
an das kleine klingelnde Glöckchen,
an den wunderbaren Duft des Tannenbaums,
an die frohe kindliche Freude.
Aber auch die Erinnerung an andere Weihnachtsabende ist nicht verblasst,
an solche,
denen es an jeglicher Fröhlichkeit, Glückseligkeit mangelte,
und die sich dennoch -
allem zum Trotz,
ihre zauberhafte Schönheit bewahrten.

* Karl May *
frei übersetzt von Christi

2010. december 25., szombat

1. Szent éjszaka - 1. Rauhnacht

"Adjonisten Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta - biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem!

Istenfia, jónapot, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél,
szegény királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.



Adjonisten Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecseny király.

Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!"

* József Attila: Betlehemi királyok *



"Die Heil'gen Drei Könige aus Morgenland,
Sie frugen in jedem Städtchen:
"Wo geht der Weg nach Bethlehem,
Ihr lieben Buben und Mädchen?"

Die Jungen und die Alten, sie wussten es nicht,
Die Könige zogen weiter;
Sie folgten einem goldenen Stern,
der leuchtete lieblich und heiter.

Der Stern blieb stehn über Josephs Haus,
Da sind sie hineingegangen;
Das Öchslein brüllte, das Kindlein schrie,
Die Heil'gen Drei Könige sangen."

* Heinrich Heine: Die Heil'gen Drei Könige aus Morgenland *

2010. december 24., péntek

December 24.


"Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.



A templomba

Hosszú sorba'

Indulnak el ifjak, vének,

Az én kedves kis falumban

Hálát adnak

A magasság Istenének.


Mintha itt lenn

A nagy Isten

Szent kegyelme súgna, szállna,

Az én kedves kis falumban

Minden szívben

Csak szeretet lakik máma.




Bántja lelkem a nagy város

Durva zaja,
De jó volna ünnepelni

Odahaza.

De jó volna tiszta szívből

- Úgy mint régen -

Fohászkodni,

De jó volna megnyugodni.


De jó volna mindent

Elfeledni

De jó volna játszadozó

Gyermek lenni.

Igaz hittel, gyermek szívvel

A világgal

Kibékülni,

Szeretetben üdvözülni.




Ha ez a szép rege

Igaz hitté válna,

Óh, de nagy boldogság

Szállna a világra.

És a gyarló ember

Ember lenne újra,

Talizmánja lenne

A szomorú útra.




Golgota nem volna

Ez a földi élet,

Egy erő hatná át

A nagy mindenséget.

Nem volna más vallás,

Nem volna csak ennyi:

Imádni az Istent

És egymást szeretni...

Karácsonyi rege

Ha valóra válna,

Igazi boldogság

Szállna a világra..."


* Ady Endre: Karácsony *





Áldott, békés karácsonyi ünnepeket
és boldog új évet kívánunk!




"Markt und Straßen stehn verlassen,
Still erleuchtet jedes Haus,
Sinnend geh ich durch die Gassen,
Alles sieht so festlich aus.



An den Fenstern haben Frauen
Buntes Spielzeug fromm geschmückt,
Tausend Kindlein stehn und schauen,
Sind so wunderstill beglückt.



Und ich wandre aus den Mauern
Bis hinaus ins freie Feld,
Hehres Glänzen, heil'ges Schauern,
Wie so weit und still die Welt!



Sterne hoch die Kreise schlingen,
Aus des Schnees Einsamkeit
Steigt's wie wunderbares Singen -
O du gnadenreiche Zeit!

* Joseph von Eichendorff: Weihnachten *
Fotos: Alexander Fuchs


Wir wünschen

Frohe Weihnachten
und ein glückliches neues Jahr!

2010. december 23., csütörtök

December 23.


"...Fura ügy ez a karácsonyfadíszekkel.
Kevés dolog marad érintetlen az évek során.
Kevés az olyan szál, kevés az olyan tárgy,
amely könnyűszerrel szolgálhatná mind a gyermekkort, mind a felnőttkort.
A gyerekruhákat továbbadják, vagy becsomagolják az Üdvhadsereg számára,
a Donald kacsás karórának elpattan a hajszálrugója;
piros cowboycsizmák elkopnak.
A levéltárcát, amit az ember az első táborozás kézimunka-foglalkozásán készített,
Lord Buxton-tárca váltja fel,
s a piros játék vonatot felnőttesebb játékok -
autók, teniszütők vagy esetleg ezek az új tévés játékok.

Csak kevés holmi van,
ami hű marad az emberhez.
Talán néhány könyv, egy szerencsepénz vagy egy folyton gyarapodó bélyeggyűjtemény.
És a szülői ház karácsonyfadíszei.



Ugyanazok a csorba angyalok évről évre,
és ugyanaz az ezüstcsillag a csúcsra;
az üveggömbök hadseregének életben maradt osztaga...,
meg maga az állvány.

De néha, ..., jobb és irgalmasabb dolog lenne,
ha a gyerekkornak még ezekkel az utolsó maradványaival is megszűnne a kapcsolat.
Az ember sose ismeri föl azokat a könyveket, amelyek világképet formáltak.
A szerencsepénz nem védte meg a hétköznapok egyetlen ostorcsapásától,
méltatlanságától és kellemetlenségétől se.

És amikor az ember a díszeket nézi, eszébe jut,
hogy volt egyszer egy anya a fadíszítő hadművelet irányítói posztján,
mindig készen arra, hogy dirigáljon:
"egy kicsit följebb", vagy "kicsit lejjebb", vagy:
"azt hiszem drágám, túl sok ezüstszálat raktál a bal oldalra"..."

* Stephen King: A holtsáv. Albatrosz Könyvek Budapest. 1986. *



"Den Weihnachtsbaum, der auf der Diele steht und genau bis an die Decke reicht,
hab ich bis auf das letzte Fädchen ganz allein hergestellt.
Außerdem eine schöne Tannenverzierung über dem Sofa,
vor welchem nach alter Weise der Teetisch mit den braunen Kuchen steht...

Die Frauen, da sie nichts dabei getan,
haben mir in die Herrlichkeit gar nicht hinein dürfen.
Die Teller mit Äpfeln, Nüssen und Kuchen
und sehr leckerem, selbstgebackenem Marzipan,
die sie für jeden, auch für sich und mich, aufgebaut haben,
sind ihnen vor der Tür abgenommen worden.
Constanze ist so vergnügt,
wie ich sie am Weihnachtsabend
fast noch nicht gesehen habe,
und auch mir ist friedlich und still zumute.
Draußen liegt eine wunderschöne Schneelandschaft -
es ist äußerst anmutig hier auf dem stillen Weihnachtskämmerchen.

Jetzt liebe Mutter, wünsche ich Euch
herzlich vergnügte Weihnachten.
Euer Theodor

* Theodor Storm: Weihnachtsbrief an seine Mutter. *