Majomkenyérfa - Affenbrotbaum

"Nos, mint minden bolygón,
a kis hercegén is voltak jó növények meg rossz növények;
tehát voltak jó növényektől származó jó magvak
meg rossz növényektől származó rossz magvak is.
A magvak azonban láthatatlanok.
A föld titkos mélyén alusznak,
míg csak az egyik eszébe nem jut, hogy fölébredjen...
Akkor nyújtózik egyet, és először csak egy elbűvölő,
ártatlan kis hajtással kezd félénken a nap felé kapaszkodni.
Ha rózsa vagy retek hajtása, hagyhatjuk, hadd nőjön kedvére.
De ha rossz növényről van szó, mihelyt fölismertük, azonnal ki kell tépni.
A kis herceg bolygóján pedig félelmetes magvak voltak:
majomkenyérfa-magvak.
A bolygó egész földjét megfertőzték.
A majomkenyérfával meg úgy van, hogy ha az ember későn kap észbe,
soha többé nem bír megszabadulni tőle.
Egyszerűen elborítja a bolygót...

-Fegyelem kérdése - mondta egyszer később a kis herceg.
-Miután reggel gondosan rendbe szedte magát az ember,
gondosan rendbe kell szednie a bolygóját is.
Neki kell látnia, s annak rendje és módja szerint
ki kell gyomlálnia a majomkenyérfákat,
mihelyt meg tudja különböztetni őket a rózsáktól...
Igen unalmas munka, de igen könnyű."

* Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg. Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest.1987. *

"In der Tat gab es auf dem Planeten des kleinen Prinzen
wie auf allen Planeten gute Gewächse und schlechte Gewächse.
Infolgedessen auch gute Samenkörner von guten Gewächsen
und schlechte Samenkörner von schlechten Gewächsen.
Aber die Samen sind unsichtbar.
Sie schlafen geheimnisvoll in der Erde,
bis es einem von ihnen einfällt aufzuwachen.
Dann streckt er sich und treibt zuerst schüchtern
einen entzückenden kleinen Spross zur Sonne, einen ganz harmlosen.
Wenn es sich um einen Radieschen- oder Rosentrieb handelt,
kann man ihn wachsen lassen, wie er will.
Aber wenn es sich um eine schädliche Pflanze handelt, muss man die Pflanze beizeiten herausreißen, sobald man erkannt hat, was für eine es ist.
Auf dem Planeten des kleinen Prinzen gab es fürchterliche Samen...
und das waren die Samen der Affenbrotbäume.
Der Boden des Planeten war voll davon.
Aber einen Affenbrotbaum kann man, wenn man ihn zu spät angeht, nie mehr loswerden.
Er bemächtigt sich des ganzen Planeten...

"Es ist eine Frage der Disziplin", sagte mir später der kleine Prinz.
"Wenn man seine Morgentoilette beendet hat,
muss man sich ebenso sorgfältig an die Toilette des Planeten machen.
Man muss sich regelmäßig dazu zwingen,
die Sprösslinge der Affenbrotbäume auszureißen,
sobald man sie von den Rosensträuchern unterscheiden kann...
Das ist eine zwar langweilige, aber leichte Arbeit."

* Antoine de Saint-Exupéry: Der kleine Prinz. Verlag Volk und Welt Berlin. 1971. *