2010. június 28., hétfő

Az olvasás nem fáj - Lesen tut nicht weh


"Benyargalunk fekete paripákkal a fehér, úttalan életbe,
mert fehér az élet és úttalan,
és az utat csak akkor látjuk feketéllni,
midőn utolsót buzog az agyunk."


"A szív nem a könnyűt választja, hanem a könnyeket."

"Ne kérd a titkot!"

"A barátságot nagyon komoly dolognak tartottam és tartom ma is.
A barátommal, ha van, mindennap találkozom.
Mindennap akarom őt látni. Ha van dolgunk egymással, ha nincs.
Ha van megbeszélni valónk, ha nincs.
Akkor is találkozom vele, ha már mindent megbeszéltünk.
Ha csak unatkozni tudunk, akkor is. Együtt unatkozunk.
A barátság nagyon unalmas és időigényes.
Ülünk, hallgatunk és unatkozunk.
Ez a barátság."

"Álmodtunk és álmodunk egymással.
Minden bizonnyal álmodni is fogunk, amíg élünk. Ott vagyunk egymás álmaiban, így-úgy. Fiatalon és öregen, egészségesen és betegen, egyenes háttal és görnyedten,
nevetve és zokogva, szakállasan és szőrtelen, nagykabátban és meztelen.
Gyűlölködve és szerelmesen.
Álmokkal kavargunk. Álmok kavarognak bennünk.
Elaltatnak és fölébresztenek. Elcsitítanak és ránk törnek.
Mint köd, gomolyognak közöttünk.
Sokszor nem is tudunk róluk.
Egymáshoz sodornak vagy elválasztanak, esetleg úgy,
hogy soha többé nem találkozunk."


Forrás: Györe Balázs: Apám barátja. KALLIGRAM Pozsony. 2006.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése